Egyszer régen, egy szekrény mélyén, ahol a fél pár zoknik laknak, élt egy különös kis lény. Ő volt Kócos Kázmér, a horgolt zokniőr. Nem volt se tigris, se mókus, se semmilyen ismert állat – Kázmér egyszerűen csak… Kázmér volt.

Nagy, kíváncsi szemeivel figyelte a világot, és mindig készen állt segíteni, ha valaki zoknit keresett. Mert Kázmér különleges képességgel bírt: ha elhagyódott egy fél pár, ő pontosan tudta, merre indult el – be az ágy alá, be a mosógép mögé vagy fel a kanapéba.

Egy napon azonban különös dolog történt: Kázmér elveszítette a saját kedvenc zokniját! Egy apró, bolyhos, világoskék fél pár volt, amit titokban mindig a farka végére húzott, hogy ne fázzon. Elindult hát a legnagyobb zoknikalandra, amit a szekrény valaha látott: átvergődött a törölközőhegységeken, átugrált a bugyifelhőkön, és még egy elveszett kesztyűbékát is útba igazított.

Végül, három nap keresés után, a zoknit megtalálta – egy régi kabát zsebében, ahol épp egy fél pár zoknibál zajlott. Kázmér lett a bál díszvendége, és azóta is mesélik, hogy ha eltűnik egy zokni, csak hívd a nevét: „Kááázmééér!”, és talán még aznap este előkerül.