Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy horgolt színes kiskakas, akit Pöttyösnek hívtak (pedig egy szem pötty sem volt rajta). Pöttyös nem egy hétköznapi kakas volt, hiszen nemcsak kukorékolni tudott, hanem minden reggel horgolt tojásokra vigyázott. Ezek a tojások nem voltak egyszerű tojások: mindegyik különleges színben készült, és varázserővel bírtak. Egyik reggel, miközben Pöttyös a tojásokra vigyázott, észrevette, hogy az egyik tojás furcsán rezeg. Kiderült, hogy ez a tojás képes volt zenélni!

Pöttyös annyira megörült, hogy elkezdett táncolni, de a többiek úgy gondolták, hogy inkább úgy néz ki, mint egy pörgő-forgó színes fonalgombolyag. A horgolt nyuszik elhatározták, hogy megszerzik a zenélő tojást, mert azt hitték, attól lesz ilyen vidám Pöttyös. Amikor sikerült elcsenniük, kiderült, hogy a tojás zenéje csak azért működött, mert Pöttyös mindig boldogan kukorékolt neki. Így a nyuszik visszaadták a tojást, és Pöttyös tovább folytatta a táncot, a nyuszik pedig kénytelenek voltak vele együtt táncolni, mert mindenki más annyira élvezte.

Pöttyös azóta is vidáman vigyáz a tojásokra, és minden reggel mosolyt csal a kert lakóinak arcára – kivéve a nyuszikéra, akik azóta is remélik, hogy egyszer egy táncórára beiratkozik.